Gyakran feltett kérdések

Ha az ínye visszahúzódott, két helyzet jöhet szóba:

Egyrészt a fogágybetegség (parodontitis) előrehaladott stádiumban az ínyszél visszahúzódásához vezethet. Maga a parodontitis egy gyulladásos betegség, amely bakteriális lepedék következtében alakul ki. Ha a parodontitist nem kezelik, a fog rögzítőszerkezetének leépülése az ínyszél alatt tovább folytatódik. Parodontitis esetén a rögzítőszerkezet kezdeti leépülése nem látható. Csak előrehaladottabb parodontitis esetén húzódik vissza az ínyszél, és Ön ezt ínyvisszahúzódásként észlelheti, mivel ilyenkor a fogak gyökérfelszínei is szabaddá és láthatóvá váltak.

Másrészt nem minden ínyvisszahúzódás hátterében áll parodontitis. Előfordulhat tehát, hogy Ön ínyrecesszióban szenved. Ez például a túl erős fogmosás következtében alakulhatott ki. A nagy erő miatt a fogkefe újra és újra megsérti az ínyszélt. Gyógyulása során az ínyszél mindig egy kicsit tovább húzódik vissza, amíg az alatta lévő foggyökér szabaddá nem válik. Még ha módosítja is szájhigiénés szokásait, és kisebb erővel tisztítja fogait, az ínyrecesszió megmarad, és az ínyszél nem nő vissza eredeti helyére.

Végső soron csak a fogorvosi rendelőben végzett vizsgálat adhat Önnek helyes választ.

Nem minden ínyrecessziót kell kezelni. A parodontitisben nem szenvedő érintetteknél, ha az évenkénti fogorvosi kontrollvizsgálaton korán felismerik, már a szájhigiéné megfelelő korrigálása és optimalizálása is elegendő lehet. Így az ínyszél a recesszióval együtt ugyan megmarad, de nincs kitéve további új hatásoknak (pl. a fogkefe súroló mozgásának).

Azoknál az érintetteknél, akiknek hideg ételek vagy italok fogyasztásakor panaszaik vannak, az étrend megfelelő módosítása, valamint úgynevezett fluoridos gélek rendszeres alkalmazása segíthet a panaszok némi enyhítésében.

Tartós panaszok vagy zavaró esztétikai megjelenés esetén sebészi beavatkozással végzett kezelés is szóba jöhet. Ennek során az érintett fogaknál az ínyszélt visszahelyezik eredeti helyére.

Továbbá a szabadon álló fognyakak esetében, amelyeken a fog kemény állománya is lekopott, szóba jöhet, hogy ezeket tömőanyaggal pótolják.

Végső soron csak a fogorvosi rendelőben végzett vizsgálat, és szükség esetén egy parodontológus szakorvossal folytatott konzultáció adhat Önnek helyes választ.

A saját ínyrecessziót az érintettek gyakran nem veszik észre maguk. A felnőttek több mint 50 százalékánál legalább egy fogon ínyrecesszió figyelhető meg. Az érintett fogak többsége panaszmentes.

Ha a recesszió például otthon a tükörben nem látható, a fogorvosi rendelőben végzett vizsgálat tisztázhatja, hogy fennáll-e ilyen.

Az érintettek számára fontos, hogy ismerjék ínyrecesszióik helyét, hogy ott megelőzhessék a további károsodást. Mivel a már meglévő, sebészileg nem kezelt ínyrecesszió egész életen át megmarad, különösen idősebb korban gondolni kell arra, hogy a szabadon álló fognyakakon eredményesen megelőzzék a nemkívánatos gyökérszuvasodást.

Egy első beszélgetés során a fogorvos megállapítja, hogy Ön ki van-e téve esetleges kockázati tényezőknek. Az ínyrecesszió ismert kockázati tényezői: a helytelen fogmosási technika, a vékony íny, a fogszabályozó kezelés, a dohányzás, a füstmentes dohány (snus) vagy a piercing.

Ezt követően a fogorvos vagy a dentálhigiénikus úgynevezett rövid parodontális vizsgálatot végez, amely mindössze néhány percig tart. Ínyszondával (parodontális szondával) kiválasztott pontokon, kíméletesen és milliméteres pontossággal mérik a szonda behatolási mélységét az ínyszélnél. A parodontális szondával végzett, milliméter pontosságú klinikai szondázás az ínyszélek felméréséhez és az állcsont helyzetének meghatározásához elengedhetetlen az ínyrecesszió diagnózisához.

E rövid vizsgálat után további kivizsgálásra csak akkor kerül sor, ha a fog rögzítőszerkezetének leépülésére utaló jeleket találtak. Ezek a kivizsgálások az úgynevezett parodontális státuszt, valamint kiegészítő röntgenfelvételeket foglalnak magukban.

Ha az ínyrecesszió még nem túl előrehaladott, sebészi beavatkozással helyreállítható az eredeti állapot.

Az ínyrecessziót négy különböző súlyossági fokba sorolják. A súlyossági foktól függően azonban csak korlátozott számú kezelési lehetőség áll rendelkezésre.

Egyszerű recesszióról akkor beszélünk, ha az ínyszél visszahúzódása még nem érte el a mozgatható szájnyálkahártyát. A második súlyossági foknál a recesszió már a mozgatható nyálkahártyába is kiterjed. Mindkét esetben az ínyszél sebészi beavatkozással korrigálható.

Mivel a 3. és 4. súlyossági foknál a fogak közötti állcsont is leépült már, az ott meglévő ínyrecesszió sebészi eszközökkel sem korrigálható teljes mértékben.

Az ínykezelést követően a több évre szóló, hosszú távú siker csak akkor biztosított, ha a páciensek optimális otthoni szájhigiénét tartanak fenn, és ezzel naponta megakadályozzák, hogy ínyrecesszió alakuljon ki, vagy hogy ínyük az újonnan képződő bakteriális lepedék miatt begyulladjon.

Az optimális hosszú távú sikerhez ezenkívül fontos a dentálhigiénikus vagy a profilaxis asszisztens által végzett folyamatos, professzionális hosszú távú gondozás, hogy az esetlegesen visszatérő problémákat időben felismerjék és elhárítsák.

Az ínykezelést követően a több évre szóló, hosszú távú siker csak akkor biztosított, ha a páciensek optimális otthoni szájhigiénét tartanak fenn, és ezzel naponta megakadályozzák, hogy ínyrecesszió alakuljon ki, vagy hogy ínyük az újonnan képződő bakteriális lepedék miatt begyulladjon.

Az optimális hosszú távú sikerhez ezenkívül fontos a dentálhigiénikus vagy a profilaxis asszisztens által végzett folyamatos, professzionális hosszú távú gondozás, hogy az esetlegesen visszatérő problémákat időben felismerjék és elhárítsák.

Az ínyrecessziót gyakran összetévesztik a fogágybetegséggel (parodontitisszel), mivel mindkét esetben a fogak a szokásosnál hosszabbnak tűnnek, a két jelenség között azonban lényeges különbségek vannak, amelyeket figyelembe kell venni:

Egyrészt ínyrecessziónak nevezzük a fogazat külső oldalán kialakuló, többnyire szabad szemmel is látható ínyvisszahúzódást. Az érintettek ilyen esetekben nem szenvednek egyidejűleg parodontitisben.

Másrészt a parodontitis, vagyis a fog tartószerkezetének gyulladása előrehaladott stádiumban szintén az ínyszél visszahúzódásához vezethet. Csak a fogorvosi rendelőben végzett vizsgálat tisztázhatja az érintettek számára, hogy náluk melyik ok felelős az ínyvisszahúzódásért.

Ezenkívül a parodontitis kezelése után az ínyvisszahúzódás nemcsak a fogazat külső oldalán, hanem a teljes fog körül megfigyelhető. Ilyen esetekben azonban ez kívánatos, mivel az ínyszél zsugorodása révén csökkenthetők a nemkívánatos ínytasakok.