Az ínyrecesszió okai

Gyakran az időhiány vagy a stressz az oka annak, hogy valaki rossz szájhigiénés technikát szok meg. A fogkefe súroló mozdulatainál a sörték végei mindig az ínyszél ugyanazon pontja mentén söpörnek végig. Ennek során az erőbehatás megsérti az ínyt. A gyógyulás során az ínyszél visszahúzódik.

Az ínyrecesszió elkerülése érdekében a szájhigiénés technikát optimalizálni, és szükség esetén korrigálni kell. A fogorvosi rendelőben végzett rendszeres kontrollvizsgálatok szintén segíthetnek abban, hogy az ínyrecesszió esetleges jeleit korán felismerjék.

A kemény sörtéjű fogkefék használata szintén növeli az ínyrecesszió kialakulásának kockázatát. Ezért közepesen kemény vagy puha sörtéjű fogkefe ajánlható.

A vékonyabb ínytípusú emberek alapvetően hajlamosabbak az ínyrecesszióra, mint a vastagabb ínytípusúak. Az ínytípus kialakulását elsősorban genetikai tényezők határozzák meg. Ezért különösen a vékony ínytípusú érintetteknek kell kiemelt figyelmet fordítaniuk otthoni szájhigiénéjük optimalizálására.

A fogorvosi kontrollvizsgálat során megállapítható az ínytípus vastagsága. Különösen fogszabályozó kezelés megkezdése előtt ajánlott tisztázni az ínyrecesszió kialakulásának kockázatát.

A fogszabályozó kezelések kivehető (fogszabályozó lemezek) vagy rögzített készülékekkel (brackettek) végezhetők. Az ínyrecesszió kialakulásának kockázata különösen rögzített készülékek alkalmazásakor nagyobb.

Ínyrecesszió a fogszabályozó kezelésen átesett felnőttek mintegy 20 százalékánál fordul elő. A 16 év alatti fiataloknál a fogállás korrekciójának befejezése után az ínyrecesszió jóval ritkábban figyelhető meg.

Ínyrecesszió a fogszabályozó kezelés alatt és annak befejezése után még évekkel is kialakulhat.

A cigarettázás az egész emberi szervezetre sokféle káros hatást gyakorol. A várható élettartam csökkenése mellett a dohányosoknál jelentősen gyakrabban alakulnak ki nyálkahártya-elváltozások, egészen a szájüregi daganatig (szájüregi karcinóma).

A naponta több mint 20 cigarettát elszívó dohányosoknál lényegesen több ínyrecesszió figyelhető meg, mint a nemdohányzóknál. A csökkent ellenálló képesség miatt a dohányosok ínyszéle is sérülékenyebb, például a fogkefe sörtéinek mechanikai hatásával szemben.

Mivel a dohányosok ínyének vérellátása általában gyengébb, náluk nem szabad sebészi kezeléseket végezni. A szabaddá vált gyökérfelszínek esetleg indokolt sebészi fedése csak a dohányzásról való sikeres leszokás után kezdhető meg.

A tubák mellett a rágódohány a füstmentes dohányfogyasztás leggyakoribb formája. A rágódohányt ömlesztve vagy tasakokba csomagolva a felső ajak alá helyezik, így az érintkezésbe kerül a szájnyálkahártyával. Ennek során a dohány a nikotin mellett olyan mérgező anyagokat is kibocsát, amelyek rákkeltők is lehetnek.

A nikotin hatására bontakozik ki a rágódohány függőséget okozó hatása. A fogyasztók így függővé válnak.

A rágódohány a szájnyálkahártya irritációját, valamint ínyrecessziót okoz. Az irritációk a rágódohány elhagyása után visszafejlődhetnek. Az ínyrecesszió azonban a fogyasztás abbahagyása után is megmarad, ezért szükség esetén sebészi úton kell kezelni.

A piercingekkel való gyakori játszadozás olyan szokás, amely károsan hathat a fogakra és az ínyre. A piercinget viselők mintegy 80 százalékánál az érintkezési pontokon a fog kemény állományának elvesztése is megfigyelhető, és az esetek 25%-ában ínyrecesszió is előfordul.

A piercing eltávolítása után az adott ínyrecesszió megmarad, ezért bizonyos körülmények között sebészi úton kell kezelni.

A fogágybetegség (parodontitis) kezelése után általában ínyvisszahúzódás figyelhető meg. Ez a parodontális kezelésnél azonban kívánatos, mivel az ínyszél zsugorodása révén a nemkívánatos ínytasakok meggyógyulhatnak.

A fogágybetegségben nem szenvedő érintettek ínyrecessziójával ellentétben az íny gyógyulása során kialakult zsugorodás nem fordítható vissza.